Demok

  1. Utolsó év
  2. Hajsza
  3. Gyilkos szerelem
  4. Ilyen egy férfi ?
  5. Fiatalok vagyunk
  6. Mi jöhet még?
  7. E. T.
  8. A bál
  9. Jégkirálynő
  10. Szajha
  11. Isteni szerető
  12. Ha jön az álom…
  13. Fiatal lányok
  14. Szombat éjszaka
  15. Lepkegyűjtő
  16. Nehéz idők
  17. Csak úgy csinál…
  18. Vér és szerelem
  19. Visszafordulnék

Utolsó év

Utolsó év, elmúlik a nyár,
Figyelnek bennünket, közel a határ.
Készülj az útra, nem lesznek fegyverek,
Egyedül megyünk, ahogy a többiek.

Mindenki menekül, elöl a félelem,
Átsüt a nap, még átsüt a hegyeken,
Elöl a félelem, hátul a fájdalom,
Utolsó szó a néma szájakon.

Lehunyom a szemem, én nem akarok látni,
Búcsúzik a vezér, én nem akarok várni.
Gyáva vagyok én is, halott, aki marad,
Halottak a hősök, de én sosem voltam az.

Holnapra vége, figyeld a két kezet:
Integet, neked adja a jeleket.
Nézd, csak nézd: ennyi év után
Nem felejt, újra rádtalál.

Nézd, csak nézd: túl a hegyeken
Ránk ragyog valami keleten.
Indulunk, te meg a félelem,
Nem marad semmi érzelem.

Lehunyom a szemem és látom a holnapot,
Mindenből elég mind a két oldalon.
Elmegyünk, vár a képzelet,
Elmegyünk, én sosem voltam itt.

Üres az ország, menekülj el,
Jöjjön, aminek jönnie kell!
Tombol a vihar, a forradalom,
Mások jönnek más utakon.

Nincsen helyed, nincs szereped,
Elvesztetted az emberedet.
Üres az ország, menekülj el,
Jöjjön, aminek jönnie kell!

Jobb lesz, hidd el, a csillagokon,
Még egy csillag a váll-lapodon.
Üres az ország, ki lesz a hős,
Ki marad itt, ha eljön az ősz?

Mi lesz, ha látom, mi lesz, ha nem?
Egy rohadt világból nem kell nekem.
Lobog a máglya, viszi a szél,
Egy elhagyott ország aludni tér.

Hős leszek én is, ha hős, aki lát,
Mindenki védi a maga igazát.
Hős leszek én is, ha hős, aki lát,
Te csukd be a szemed és fogd be a szád,
Aludj!

Hajsza

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis Szigetre.
Európában, Amerikában senki nem szerette,
Levelet írt a drága, valaki megtalálta.
Hívott, hogy én is menjek vele az
Elveszett Szív Országába.

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis Szigetre,
Európából Amerikába,
Amerikából Afrikába,
Afrikából Ázsiába,
Valaki megtalálta.
Nem kerestem,
Nem szerettem,
Indultam utána.

Vár rám Amerika vagy a Balaton,
Sohasem utazom ezen a vonalon.
De a szívem, a szívem,
A szívem olyan nehéz.
Ez az ország, ez a hatalom,
Lehetek keleten, lehetek nyugaton,
De a szívem, a szívem,
A szívem olyan nehéz.

A Nagy Szigetről elköltözött
A szerelem a Kis Szigetre,
Fiatal volt és elhitte,
Hogy boldogabb lehetne,
Csak élni akart a drága,
Majdnem elhibázta,
Visszajött és sohasem ment már
Idegen Álmok Országába.

Gyilkos szerelem

Megöl majd érted a szerelem
Hátulról támad majd nekem
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Leszokni rólad nem tudok
Még egyet még egyet akarok
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Túl nagy a hely és túl kevés az idő
Túl sok a férfi nekem túl kevés a nő
Ne válassz engem én úgysem az vagyok
Egy életen át még én sem hazudhatok

De egyszer próbáld meg velem,
Kegyetlen, utolsó szerelem
Úgy kellesz, úgy kellesz nekem
Úgy kellesz úgy kell a szerelem

Ez lesz az utolsó alkalom
Az utolsó ugrás az utolsó napon
Az utolsó szó, az utolsó lapokon
Ez lesz az utolsó, hiába számolom

A pusztulás lebeg fejünk fölött
Az utolsó ember a sarkon rád köszön
Utolsó napunk, utolsó perce
Csak a vágy villamosa
Nem jár már erre

Szemellenzős szexuális élet
Testünk, lelkünk az őrült vágyaké lett
Elegánsan verd fejed a falba
Agyad a ruhád, nehogy bemocskolja.

Ilyen egy férfi?

Mint húsból a féreg, úgy mászik előre az órán a nagymutató,
Szervezetemben a szer vezet engem és megfeszít, mint a rugó,
Szemben a pálya, már senki sem várja, késik az éjjeli gyors,
Ki tudja előre, hogy erre a földre magával még mit hoz a sors…

Ilyen egy férfi? Nem ezt akartam,
Nem erre vártam álmaimban.
Tudod, drágám, azt szeretném,
Ha minél előbb elfelednél engem.

Embergép, aki győzni akar, hiába, ha szeretni sem mer,
Kéri az Istent, hogy rajta segítsen, mert többé már nem hat a szer,
Tönkremegy lassan, egy vírus az agyban, csak erre a napra vár,
Lázas a teste, ölelni szeretne, de tudja, hogy ölni muszáj…

Sajnálom, ha felkavartam
Az érzéseid, ha megzavartam,
A gondolkodásod úgyse jó,
A szerelem ma már kihalt szó.

Bocsáss meg, de nem én kértem,
A szerelmet nem én meséltem,
Felejts el és úgy a jó,
A szerelem ma már kihalt szó.

Fiatalok vagyunk

Azt hiszem, nagyon megviselt
Ez a hosszú távollét,
És azt hiszem, hogy írnom kéne
Egy levelet, egy rövid mesét.
Azt hiszem, hogy egyedül rosszabb,
De mit tegyek, ha veled se jó,
Nem tudom, hogy milyen város,
De biztos, hogy nem nekem való ez a hely.

Nem tudom, hogy ki vagyok,
És miért sírok, ha nem muszáj,
Nem tudom, hogy mit akarok
És mit fogok tenni majd ezután.
Nem tudom, hogy mi lesz velem,
Hol rontom el az életem,
De azt hiszem, ha itt maradok,
Veletek együtt elpusztulok.

Azt hiszem, hogy elrontottuk
Egy életre az életünk,
És azt hiszem, hogy bármit teszünk,
Újra így már nem leszünk.
Azt hiszem, hogy hinni kár,
A mi jövőnk már reménytelen.
Nem tudom, hogy mi volt a baj,
Nem én akartam, hogy így legyen, én nem.

Fiatalok vagyunk,
És a fiatalokat mindenki szereti,
Csak nekem nem kell, hogy szeressetek,
Nem én vállaltam a szerepemet.
Egy új világ, egy új világ,
Egy új világról meséltetek,
Egy szörnyeteg az új világban,
Egy szörnyeteg áll előttetek – én nem, én nem.

Mi jöhet még?

Mi jöhet még?

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
A fájdalmas születés után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Ha meghalok ezután.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó háború után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Te sem tudod mi vár még rád.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó nap hajnalán.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
A XX. század fénykorán.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó csillag után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Te sem tudod mi vár még rád.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó parti után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó társ után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Az utolsó porszem után.

Mi jöhet még?
Mi jöhet még?
Te sem tudod mi vár még rád.

E. T.

Te vagy a legszebb férfi!
E.T.
Te vagy a legszebb nő.

A bál

A fiúk a lányokkal táncolnak reggelig,
Gyerünk, kedves, mutassuk meg nekik!
A világ a szolgám, az én szívem szabad,
Gyerünk, kedves, most mutasd meg magad!

Hány évig tart még a nyár?
A szívünkben örökké talán.
Hány évig tart még a csók
Az arcunkon, ami sohase volt?

Mutasd meg nekik, hogy mi az az élet,
Veled táncolni sohasem félek.
Szorítsd a testem, ha érzem, hogy fáj,
Királynő vagy, de én a király.

Hány évig tart még a nyár?
Nem volt, nem lesz soha talán.
Hány éjjel áll még a bál?
Amíg az élet majd idetalál.

Jégkirálynő

Fagypont alatt a tested,
Ahogy a falnak dőlve szeretkezünk.
Csodálatos a bűn,
Ahogy a jégcsap kezed a hátamhoz ér.

Hó a vállad, jég a melled,
Apád az ősz, anyád a tél,
A tavaszt várjuk mind a ketten,
Nekem a kezdet, neked a vég.

Csodálatos a perc,
Az arcodra mosoly fagyott,
Ne engedd, hogy felengedjen,
Élvezd a pillanatot!

Jégkirálynő! Egy álomból ébredek.
Jégkirálynő! Még érzem a testedet.
Jégkirálynő! Hideg, hideg szerelem.
Jégkirálynő! Adj kegyelmet nekem!

Az álom visszajár,
Mint a halál, olyan biztosan jön.
Minden éjszakám a tiéd lett,
Csak neked őrzöm.

Hideg a vállad, mint a hó,
Jéghideg szenvedély.
Tiéd lettem mindörökre,
De gyűlöllek a testedért.

Szajha

Űzd, űzd el az álmot, takarj el, rohadt sötét,
Hazudj! Hazudj valami szépet!
Te szajha! A szerelemről mesélj!

Én vagyok a gyilkos, de nálad a kés,
Nélküled semmit se ér az egész.
Tiéd a szerelem, enyém a szenvedély.

Hús hatol a húsba, csak baszni, mint az állatok,
Üvölts, zengje az ég is!
Csak ennyi kell, csak ennyit várhatok.

Láng! Érjen az égig! Legyen tűz, a tiszta állapot,
Üvölts! Zengje az ég is!
Csak ennyi kell, ennyit várhatok.

Térdhez a térd, és vállhoz a váll,
Túl akarom élni az éjszakát,
Ha meghalok, az élet megy tovább.

Isteni szerető

Mi vagyunk csak – Á, hello!
Szabad a csók. – De jó!
Velünk persze töltetlen minden töltény
Velünk ugye íratlan minden törvény

Menekülj! nekem jó!
Menekülj el!
Menekülj! Nekem itt jó!
Istenei Szerető

Én már voltam, most ki jön?
Utánam a vízözön
Istenien ölel, ez a fő
Egyszerre férfi és egyszerre nő

Isteni szerető, búbánat feledő
Ez az egész olyan, mint egy szemétfolyam
Itt a Gyár s a lakótelep
Isteni szerető! Mindannyian elférünk
Ez az egész olyan, mint egy szemétfolyam
Hány éve is lakom veled?

Dőlj hátra és hintázz,
Ma éjszaka nincs más
Szemeid ablakából szűrődik csak fény
Hogy felismerjelek, ez nem elég.

Isteni szeretető…

Ha jön az álom…

Túl könnyen útra kelünk
Ez az igazi út
Lányok nyomán menetelünk
Városokon túl
Emlékek között járunk
Csöndes halottak
Nyugtalan lelkük megérint
S ha jön az álom száz év egy pillanat

Túl hamar útra kelünk
Te sem vagy kész
Senki nem jön velünk
Látod és félsz
Énekelsz, hiszed, hogy ezrek
Hallgatják szavad
A tél hosszú, hibás a gyógyszer
Nem lesz több tavasz

Túl könnyen útra kelünk
Gyáva partizán
Fegyverrel menetelünk
A jövő talán?
Minden nap újra kezdjük
Visszahoz az út
Tudjuk, de nem meséljük
Hogy nincs új nap a vágyainkon túl

Túl hamar útra kelünk
Gyáva partizán
Fegyverrel menekülünk
Ahol senki se jár
De ott is éppen olyan, mint nálunk
Mocsár a nap
Óriási hangyákkal hálunk
S ha jön az álom száz év egy pillanat
Ha jön az álom, száz év elmarad

Fiatal lányok

Fiatal lányok, rátok nézek,
Rátok nézek, és semmit nem látok.
Fiatal lányok! Miért tettétek?
Nem is volt soha, mégis elvesztettétek.

Vége a dalnak, ó fiatal lányok,
Ettől a szerelemtől semmit nem várok.
Nem, nem, nem, nem megyek fel,
Nem kell a testetek!
Nem, nem, nem, nem megyek fel,
Egyedül élvezek!

Fiatal lány vagy torkom a késeden,
A fiatalságod bilincs a két kezemen.
Segítség! Segítség! Izgató kegyetlenség!
Egyedül nem bírhatom! Segítség! Segítség!

Jóleső izgalom. Egy kicsi-kicsi fájdalom.
Nem kell, hogy védekezz, erőszak önmagadon.
Térdelj le, ha kell az életed,
Ne hagyd, hogy végezzek veled!
Térdelj le, ha kell az életed,
Szerelmem, használd a testedet!

Szombat éjszaka

Véget ért a szombat éjszaka,
Én is lassan elindulok haza.
Látod, már csak ketten vagyunk,
Egymásnak nem hazudhatunk.

Eljön a reggel értünk, kedvesem,
Mindent elölről kell kezdenem.
A végét tudjuk, mégis megteszem,
Felejtsük el egymást csendesen!

Túl szép volt, hogy igaz legyen,
Túlságosan meztelen.
Ez is álom, véget ért,
Megfizetek mindenért.

Lepkegyűjtő

Fürdés közben kilesi a lányokat
Kloroformmal altatja a rovarokat

Lepkegyűjtő

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Lepkegyűjtő

Ha meg akarod nézni a hírhedt gyűjteményt
Megtekintheted
De ha nő vagy vigyázz, mert a nőket
A pincébe csalja,
Elaltatja
Levetkőzteti és
Gombostűre szúrja

Csak élvezni bizonyos húsokat
Sokat akart de nem túl sokat

Lepkegyűjtő

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Lepkegyűjtő

Csak élvezni bizonyos húsokat
Sokat akart de nem túl sokat

Szerelemre éhes szerelemre vár
Szerelemből gyilkol, ha megtalál

Ha meg akarod nézni a hírhedt gyűjteményt
Megtekintheted
De ha nő vagy vigyázz, mert a nőket…

Nehéz idők

A reggel igazi magyar reggel,
A munka vár, én nem maradhatok.
Csodálatos a rendszer,
Ez a rendezettség, a legnagyobb fokon.
A villamosok is arra mennek,
Amerre nekem menni kell.
De mondd, mi történne,
Ha egyszer, csak egyszer,
Egyszer az életben nem szállnék fel?

Hosszú volt az éjszaka,
Felébredtek a régi álmok.
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok.
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább.
Nem tűnik fel, ha eltűnök,
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök.

A földhöz ragadtak a bátor álmok,
Ki megy keresztül majd a kristályóceánon?
Nehéz az eső, gyenge a nap,
Évek múlnak el egyetlen perc alatt.

Élni akartam csak, de most már győzni kell,
Nehéz idők, mégis valamiben hinni kell.
Gonosz varázslat, sötét mágia,
Miféle szellemnek kellett elszabadulnia?

Mondd ki vagy, és miért ítélsz,
Ha te sem tudhatod, meddig élsz?
Te sem tudhatod,
Hogy meddig tart még ez az egész.

Hosszú volt az éjszaka,
Felébredtek a régi álmok.
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok.
Nem kaphattam szárnyakat,
Pedig álmokat adtam az életért,
És életet az álmokért,
Álmokat a csókjaidért.

Csak úgy csinál…

Nagyon szép, a haja lobog,
Végigtáncol az utcákon,
Sötét ruhája ráncai között
Senki nem látta, mikor átgázolt
A szívemen, mint egy hadsereg,
Keményen, ritmusra lépkedett.

És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Nagyon szép, a haja lobog,
Már messziről látom,
Sötét ruhában, átbújik a kerítésen, ahol várom.
Oly régóta, mint egy kisgyerek,
Kinek nem mondták meg, hogy nem lehet,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Kevés a fény és hangos a zene,
Ülünk a sarki bárban,
És nem tudom, hogy miért nem vele vagyok,
Mikor úgy érzem, rögtön szétszakadok.
Ott legbelül egy villanás,
És rohanok, nem kell már senki más.

És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy legalább száz éve várok rá,
És közben úgy csinált, mintha nem tudná,
Hogy szeretem,
És közben úgy csinált, mintha nem lenne jó velem.

Vér és szerelem

Felettem tankok dübörögnek,
Az arcomba csap a leheleted,
Egy lövészárok mélyén szeretkezünk

A távolból még ágyú szól,
De a hadsereg már elvonul,
Ne félj, te nem maradsz egyedül!

Felharsan a győzelmi ének
Minden nemzet a maga nevében
Ezen a harcon csak mi nyerhetünk.

Az élet nekünk egy pillanat,
A halál mindig velünk marad,
Az utolsó ölelés feloldoz minket.

Még egyszer, csak egyszer még,
Belőled soha-soha nem elég!
Még egyszer, csak egyszer még,
Addig élvezz, ameddig élsz!

Visszafordulnék

Elég, elégek!
Van még időm, de mindennek vége,
Futnak a percek és elmennek
Felettünk az évek.
És mi rohanunk utánuk kedvesem,
De veled visszafordulnék szívesen.

Kereslek a városban téged,
Az utcákat járva, élve elégek.
Lehet, hogy nem vagy,
Lehet, nem is leszel.
Sürget az idő,
De sosem jön el,
Lehet, hogy neked mindegy,
De nekem nem, de
Veled visszafordulnék szívesen.

Ó, a fiúk a térről jól ismertek régről,
De ők sem tudtak semmit az egészről,
Hogy miért léptél le olyan hirtelen.
Beismerem,
Nem ismerem a szívedet,
Itthagytad nekem,
És vele megkeresnélek szívesen,
És veled visszafordulnék szívesen.

Semmit se nyersz,
De nem veszthetsz ma semmit el.
A világ végén ha kell,
Bármit teszel, az enyém leszel.

Elég, elégek!
Van még időm, de mindennek vége.
Lenn a taxi vár, az óra áll,
És én fizetek meg érte,
És lehet, hogy neked ez mindegy,
De nekem nem, mert
Veled visszafordulnék szívesen,
Veled visszafordulnék szívesen, kedvesem,
Veled visszafordulnék szívesen,
Veled vissza-vissza-vissza-vissza fordulnék.

  • Megjelenés időpontja: 1985-1989